A változókorra jellemző testösszetétel-változás és hízás kedvezőtlen anyagcserehatásokkal jár, ami a kardiovaszkuláris kockázatot is növeli. Az időben megkezdett életmód- és szükség esetén gyógyszeres terápia a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentéséhez is elengedhetetlen.

A Nature Communications folyóiratban közölt vizsgálat eredményei szerint a korai időpontban elfogyasztott reggeli és vacsora fontos szempont lehet a vaszkuláris egészség megőrzésében.

A hipertónia és a diabétesz együttes előfordulási aránya igen magas, ugyanis mindkét megbetegedés szerepet játszik a másik kialakulásának a patomechanizmusában.

Bár egyre több hatásos megelőző és rohamterápiás szerrel rendelkezünk, jelenleg sincs olyan alternatíva, amely a betegek mindegyikénél megoldást nyújtana a migrén okozta panaszokra.

A demencia jelentőségét gyakorisága, hosszú lefolyása és gondozói igénye együttesen adja. A fejlett gazdasággal bíró társadalmakban az életkorral növekvő prevalencia miatt az egyre nagyobb arányú idősek között egyre nagyobb számú beteget jelent, míg a demens betegeket gondozó családtagokat adó fiatalabb korosztályok aránya csökken.

A stroke-vizsgálatok a trendet figyelmen kívül hagyva rendszerint nem vagy csak csekély számban randomizáltak idős személyeket, ezért a rájuk vonatkozó adatok hiányosak.

Az előadás a szívelégtelenséggel kapcsolatos legfontosabb alapismereteket tekinti át: a kórkép fogalma, prevalenciája, prognózisa, egészségügyi, társadalmi és gazdasági jelentősége, klinikai megjelenési formái és patofiziológiája kerülnek bemutatásra.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

Az OTSZ Online szerint az agyvérzésen átesett betegek körében gyakrabban fordulnak elő keringést érintő betegségek.

Az előadás a szívelégtelenséggel kapcsolatos legfontosabb alapismereteket tekinti át: a kórkép fogalma, prevalenciája, prognózisa, egészségügyi, társadalmi és gazdasági jelentősége, klinikai megjelenési formái és patofiziológiája kerülnek tárgyalásra.